Kétütemű motorolajok 

---

 

A kétütemű belső égésű motor üzemmód számos előnyét úgy, mint a nagyobb liter-teljesítmény, kisebb méretek, kisebb súly, egyszerűbb szerkezet, kevesebb kopó alkatrész, viszonylagos olcsóság és kisebb szervizköltség még ma is örzi a négyütemű motorral szemben.

A fenti előnyök miatt a kis- és középkategóriában számos helyen (kisgépek, robogók, csónakmotorok stb.) alkalmazzák a mindennapi életben.

A kétütemű motorok felhasználási területei:

-   szárazföldi (mopedek, motorkerékpárok,robogók, generátorok, szivattyúk)

-   extrém üzemi elvárású kisgépek (láncfűrészek, építőipari kisgépek, stb.)

-   versenyzésre használt motorok

-   vízi (csónakmotorok,egyéb vízi eszközök)

 

A kategóriákba tartózó motorok szerkezeti sajátosságai hogy benzin-, esetleg alkoholüzemű, kétütemű, szikragyújtású motorok, nagy részük léghűtéses, a csónakmotorok vízhűtésüek, kis méret, kis súly, nagy teljesítmény, nagy fordulatszám, nagy üzemi hő-terhelés a jellemző, és a mostoha üzemi körülmény (pl.: láncfűrészek) is gyakori.

Ezért, a használat során támaszkodjunk a kétütemű motor erőforrás gépkönyvi előírásaira, karbantartási utasításaira.

Használjuk az ajánlott kétütemű motorolaj specifikációt!

A kétütemű motorolajok fő funkciója a súrlódás- és kopáscsökkentésen túl a dugattyú berágódás, a henger behúzás, a dugattyú megszorulás, átfúvás, lerakódás képződés és a szerkezeti elemek korróziójának megakadályozása.

A kétütemű motorolaj nem okozhatja a gyújtó-gyertya elszennyeződé-sét, spontán korai gyulladást, a kipufogó rendszer eltömődését és túlzott füstölést.

A kétütemű motor kenési rendszere - milyen módon jut a kétütemű motorolaj a kenési helyekre - három féle lehet:

1. Előre bekevert –a kétütemű motorolajat előre az üzemanyagba keverjük
2. Hozzákeveréses – a tartály és az égéstér között felhasználás közben keverjük a kétütemű motorolajat az üzemanyaghoz
3. Különolajozás (szivattyús) - a motor terhelésétől és a fordulatszámtól függő mennyiségű kétütemű motorolajat fecskendezünk közvetlenül a kenési helyekre, vagy a beömlő csatornába.

Ezért a kétütemű motorolajoknak kiváló folyási jellemzőkkel kell rendelkeznie és jól kell oldódnia az üzemanyagban.

 

A  kétütemű motorolajok általános tulajdonságai, az esetenként extrém üzemi körélmények kritikus fontosságú jellemzői:

 

Kétütemű motorolajok általános jellemzői:

Keverhetőség és folyási jellemzők:

- a legtöbb kétütemű motorolaj az adagolhatóság miatt 20% körüli mennyiségben tartalmaz magas lobbanáspontú oldószert

- dermedéspont-csökkentő adalékok, az alacsony hőmérsékletű jó folyási jellemzők miatt.

Kétütemű motorolaj/üzemanyag keverési arány:

- előkevert és hozzákeveréses rendszereknél általában 1:50 körüli állandó érték.

- a különolajzású (fordulatszám és teljesítményfüggő) rendszernél az arány 1:100…200 (alapjáraton) és 1:24 (legnagyobb fordulatszámon) között változik. Ezért csökken a káros anyag kibocsátás, mert a valós az üzem állapotnak szükséges mennyiségű kétütemű motorolaj kerül az égéstérbe.

Szín:

- a kétütemű motorolajokat színezik, annak érdekében, hogy jelenlétük az előkevert üzemanyagban azonosítható legyen.  Lehet piros, kék és zöld színű.

 

 

A kritikus fontosságú kétütemű motorolaj jellemzők:

Lerakódások megakadályozása:

Az előkevert olajzásból viszonylag nagy mennyiségű kétütemű motorolaj-többlet kerül a hengerbe, amely a kenésben valójában nem is vesz részt, de elégve lerakódásokat képezhet az égéstérben és a kipufogórendszerben.

    - az égéstérben a lerakódások korai gyulladáshoz és a gyújtógyertya elszennyeződéséhez vezethetnek, amely egyenetlen motorjárást így mechanikus károsodást eredményezhet

    - a dugattyún és a gyűrűhornyokban képződő lerakódások kompresszió-végnyomás csökkenést és a tömítő-képesség elvesztését jelenti, ami gáz-átfúváshoz vezethet.

    - az öblítő és kipufogóréseken, valamint a kipufogórendszerben képződő lerakódások teljesítmény problémákat okozhatnak.

    - az alacsony oktánszámú üzemanyag is növelheti az égéstérben képződő lerakódásokat, amely motor kopogással jelentkezik.

A kétütemű motorokban a lerakódások kialakulását meg kell előzni, ezért jelentős mennyiségű adalék kell a korom kezeléséhez.

Kenőképesség:

A kenőképesség kritikus fontosságú a nagyterhelésű motorok esetében, ezért kopásgátló adalékokat és viszkózusabb olajkomponenseket is kell, hogy tartalmazzanak a kétütemű motorolajok.

Korróziógátlás:

A szezonálisan (szakaszosan) üzemelő motorok esetében a korrózió elleni védelem, fontos, ezért a kétütemű motorolajokat adalékolni kell korróziógátlóval is. 

 

---

 

Működési sajátosságánál fogva, nem csak az égés során keletkezett korom kerül ki a környezetünkbe, hanem a kétütemű motorban az öblítés ideje alatt egyszerre nyitott öblítő- és kipufogóréseken keresztül nagy mennyiségű elégetlen kétütemű motorolaj és üzemanyag keverék jut a szabadba, aminek eredménye a nagyobb szénhidrogénemisszió.

Itt válik nagyon fontossá az alkalmazott kétütemű motorolaj, alapolaj minősége. A jó minőségű kétütemű motorolajok jelentős mennyiségben tartalmaznak szintetikus komponenst, amely jelentősen csökkenti a látható füstöt, ugyanakkor a jobb kenőképesség tulajdonsága miatt csökkenti a dugattyú berágódás veszélyét is, tehát mindenképpen előnyösebb a jó minőségű kétütemű motorolaj használata élettartam-növelő és környezetvédő tulajdonsága miatt.

 

 

Ha már a környezetvédelemnél tartunk meg kell említeni a biodegradálható (biológiailag lebontható) kétütemű motorolajokat. A kétütemű benzinmotorok kenése - veszteséges jellege miatt - jól megoldható környezetkímélőbb bio-olajokkal, amelyek jellemzően növényi olaj (pl. ricinus) vagy szintetikus bázisúak. Lebomló-képességük 90% feletti szemben az ásványi-olaj bázisúak 20…25%-os lebomlási értékével.          

 

---

 

Léghűtéses kétütemű motorolajok teljesítményszintjei

A felhasználás jellegéből  viszkozitási osztályba sorolás nem szükséges. A kétütemű motorolaj specifikációkat is olyan állami vagy államközi szervezetek bocsátanak ki, amelyek szoros kapcsolatban állnak motor-gyártók szakmai szervezeteivel.

A léghűtéses kétütemű motorok kenőanyagaira vonatkozó az alábbi szervezetek léptettek érvénybe előírásokat: API, JASO, ISO és TISI (Thai Industrial Standards Institute).

 

API TA, TB, TC

Régi, elavult előírások a kétütemű motorok kenőanyagaira, habár az API TC egy elterjedt és a motorgyártók által széles körben megkövetelt kategória. Miután az API TC jóváhagyáshoz szükséges néhány motorfékpadi vizsgálat érvényét veszítette, erre a teljesítményszintre nem adnak ki újabb jóváhagyásokat.

API TA: Mopedek és egészen kis teljesítményű motorok, általában 50 köbcentiméter lökettérfogat alatt, amelyek fokozottan hajlamosak a kipufogó eltömődésre.

API TB: Robogók és más nagyteljesítményű kisebb motorok, 50 és 200 köbcentiméter közötti lökettérfogattal.

API TC: Nagyteljesítményű nagy lökettérfogatú motorok (csónakmotorok kivételével), amelyek fokozottan hajlamosak magas hőmérsékleten gyűrűmegszorulásra.

 

 

JASO FA, FB, FC

A fenti három teljesítményszintet 1994-ben a JASO léptetette érvénybe léghűtéses kétütemű motorok alacsony hamutartalmú kenőanyagaira. A kenőanyagok elvárt tulajdonságait illetően az alábbi négy fontos területre helyezi a hangsúlyt:

-         detergens képesség /tisztítóhatás/ (JASO M 341-92)

-         kenőképesség (JASO M 340-92)

-         emisszió-csökkentés (JASO M 343-92)

-         füstkibocsátás mérséklése (JASO M 342-92)

A vizsgált olaj tulajdonságait adott referenciaolajhoz viszonyítva határozzák meg. A JASO FC előírás alacsony füstkibocsátást ír elő, ez a követelmény az ázsiai nagyvárosok szmogproblémái miatt.

M 340-92 Kenőképesség és nyomatékindex: az emelkedő hőmérsékletű (hűtés nélküli), 4000 1/min fordulatszámon működtetett motorban bekövetkező dugattyúmegszorulást és a nyomaték csökkenés idejét viszonyítják egy referenciaolajhoz.

M 341-92 Detergenshatás: a gyűrűk szorulási hajlama és a belső motortisztaság magas hőmérsékleten. Módszerei a Honda Dio 1 órás detergencia teszt, ahol egy 50 köbcentiméter lökettérfogatú motor teljes terhelésen végzett vizsgálatban az üzemanyag olaj arány 100:1-hez. A dugattyú értékelését egy referenciaolajos vizsgálat dugattyújához viszonyítva végzik el. A másik módszer a Honda Dio 3 órás detergencia vizsgálat, amely hasonló az 1 óráshoz, de 50:1 arányú keverékkel, és 10 Celsius fokkal magasabb hőmérsékleten végzik. A 3 órás vizsgálat az ISO GD specifikáció tagja.

M 342-92 Füst: olajeredetű füst mérése. A vizsgálati módszer Suzuki SX-800R, a 8 órás vizsgálat során egy 800 köbcentiméteres motort 10:1 arányú keverékkel járatnak. A füstjének opacitását a párhuzamosan végzett referenciaolaj füstjéhez százalékosan viszonyítják.

M 343-92 Kipufogóeltömődés: olajeredetű karbonlerakódások a kipufogórendszerben. Ugyanúgy a Suzuki SX-800R vizsgálattal történik, de 5:1 arányú keverékkel, egy bonyolult ciklus szerint zajlik. akkor fejeződik be, amikor a motor szívó vákuuma egy bizonyos előírt érték alá csökken. Az eredménye a referenciaolajjal végzett vizsgálat értékhez viszonyítva százalékosan kifejezve.

ISO Global

Ez az 1998-tól érvényben lévő előírásrendszer részben a JASO FB, FC előírásain alapul, részben pedig egy JASO FC teljesítményszintnél szigorúbb nemzetközi specifikációt is tartalmaz (ISO-L-EGD).

Ez a teljesítményszint a JASO FC-nél nagyobb detergens hatást és szigorúbb követelményt ír elő a dugattyú-beszorulás (lakkosodás) elleni védelemre.

TISI

Ez a minősítési rendszer Thaiföldön és más ázsiai országokban használatos. A detergens hatásra, kenőképességre és füstképzésre vonatkozó követelményeket 125 cm3-es Kawasaki motoron vizsgálják. A JASO FC előírás füstkibocsátásra vonatkozó tesztjének követelményeit ez az előírás is átveszi.

Keverhetőség és folyási tulajdonságok (SAE J1536)

A kétütemű motorokhoz kifejlesztett motorolajok keverhetőségére (keverékolajozás esetén) és folyási tulajdonságaira nézve is léteznek előírások (kenőolaj-befecskendezéses kenés esetén). Ezeket az előírásokat a SAE J1536 szabvány foglalja össze.

 

---

 

 

 

Vízhűtéses kétütemű motorok kenőanyagainak minősítése

A külső szerelésű, vízhűtéses motorok (hajó- vagy csónakmotorok kenőanyagaira vonatkozó előírásokat NMMA szabvány tartalmazza:

NMMA Recertified TC-W3^® - jelenleg érvényes1994-ben az addig létező TC-W3^® előírás szerint specifikált olajokat újra kellett minősíteni két, 15 lóerős Mercury motoron végrehajtott fékpadi vizsgálat szerint. Az újraspecifikált olajok licensz számai „R” betűvel kezdődnek, a régi licensz számok pedig 3-assal.

 

A gyakorlati élet, új kereskedelmi módszerek megjelenése, az egyes gép-gyártók meghatározóvá válása, és a japán módszer alkalmazása eredményeként számos európai gyártó néha garancia-feltételként saját néven forgalmazott GPO (Genuine Part Oil) olajok használatát írja elő (pl.:Stihl, Husqvarna, stb.). Ezek a kétütemű motorolajok természetesen a gyártó igényeinek biztosan megfelelnek, ezért ne kísérletezzünk más, esetleg nem megfelelő kétütemű motorolaj használatával. Használjuk a gépkönyv által megadott, javasolt kétütemű motorolajat, kenőanyagot.

 

 

---

 

 

<< vissza az előző oldalra

  tovább az olajcsere oldalra>>

- szintetikus olaj -         - olaj adalék -       - olaj viszkozitás -        - sebességváltó olaj -

- automataváltó ATF olaj -        - a fékolaj -        - motorkerékpár-olaj -

- kétütemű motorolaj -        - olajcsere -        - hidraulika olajok -     - traktorolajok -

 

info.szintetikusolaj@gmail.com

 

Oldal: kétütemű motorolaj
Szintetikus olajok - © 2008 - 2024 - szintetikusolaj.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat