Ebben a rövid összefoglalásban foglalkozzunk a személygépkocsik talán legfontosabb biztonsági berendezésének egy kényes alkatrészével, a fékolaj (fékfolyadék) elvárt tulajdonságaival.
Először, mi a fékezés?
A fékezés, a mozgási energia, a súrlódó erőn keresztül, súrlódási hővé alakítása, - a mozgatott tömeg sebességét, hővé alakítjuk. Például: ha egy 1t tömegű gépkocsit 160 km/h sebességről lassítunk a megállásig, kb. 960-980 kJ hő szabadul fel.
A gépkocsik biztonsági berendezéseinek a gépelemeit, önmagukban is biztonsági elemeknek kell tekinteni. Ezért magát a fékolajat (fékfolyadékot) is, ennek szellemében kell műszakilag felkészíteni.
Mi történik a fékolajokkal használat közben?
Tartós fékezés (hegyi körülmények) esetén nem ritka a 150-250 C fokos fékfolyadék hőmérséklet. Oka, a viszonylag kicsi – konstrukciós és anyagtakarékossági okokból – szerkezeti elemek térfogata és a kis fékolaj mennyiség.
Az ilyen magas hőmérséklet, csak extrém üzemi körülmények között jön létre, de a tervezésnél, a lehetséges üzemeltetési helyzetek miatt, erre figyelni kell.
A fékolajok legnagyobb problémája higroszkópikus (nedvszívó) tulajdonságuknál fogva, a víz kezelése. A víz forráspontja 100 C fok, ha a fékfolyadék hőmérséklete ezt meghaladja, és viszonylag magas a víztartalom, akkor a víz felforr és gőzbuborékok keletkeznek.
A gázok összenyomhatósága következtében a hidraulikus nyomás nem jön létre, a pedál lenyomásakor a gőzbuborékok összenyomódnak és a fékolajban részben feloldódnak. Mivel a főfékhenger térfogata kicsi, ezért a fékpedál kinyomható úgy, hogy féknyomás nem jön létre.
A víz a fékolajban a 0 C fok alatti hőmérsékletnél kiválik és megfagy, a jég – amíg el nem tűnik -, funkciós zavarokat okozhat a fékrendszerben. A probléma akkor jelentkezik, ha a fékolaj víztartalma meghaladja a kritikus értéket.
Honnan kerülhet víz a zárt rendszerbe – kérdezhetnénk, jogosan. Már első, az új kocsiba való betöltéskor képes a környezetből vizet felvenni a fékolaj, továbbá azokon a helyeken, amelyek kapcsolatba kerülnek környezettel (munkahengerek) üzem közben.
A fékolajok tárolásával kapcsolatos lényeges szabály, ügyelni kell a páraszegény tárolási körülményekre, párakizáró csomagoló-eszközre.
A hagyományos fékolajokkal szemben elvárt általános minőségi jellemzőket a SAE J 1703 és FMVSS 116 szabvány tartalmazza.
A szabvány, a fő jellemző követelményként: a nedves forráspontés a száraz forráspont, valamint a - 40 C fokhoz tartozó viszkozitást írja elő. DOT 3 fékolaj minimális nedves forrpontja 140 C fok, a DOT 4-es fékolaj min. 155 C fok, a DOT 5 fékolajnak min 180 C fok nedves forráspont tulajdonsággal kell rendelkezzen.
Fontos a fékolajok viszkozitása, ugyanis biztonsági berendezésként a gépkocsivezető által létrehozott pedálnyomáskor, legyen az dob-, vagy tárcsafék, nagyon gyorsan kell a fékerőnek hatnia, és a fékezés végén a dugattyúknak gyorsan és könnyedén kell az eredeti állásba állnia, minden hőmérsékleti viszonyt figyelembe véve.
Következő, a hidrogénion koncentráció, azaz a pH-érték: lúgos 7-……..11,5 közötti érték kell legyen, mert ebben a tartományban, a szerkezeti elemekre nézve a korróziós hajlam, kisebb. A fékolajnak magas hőmérsékleten is stabilnak kell lenni, meg kell tartania tulajdonságait.
A kémiai stabilitás alatt azt értjük, hogy az extrém hő-terhelések hatására sem változik a fékolaj kémiai szerkezete, és ezért nem változik meg pl. a folyadék forráspontja.
Lényeges, az alacsony párolgási hajlam és a mozgó alkatrészek közötti kenőképesség megtartása miatt.
A fékolajoknak, egymással keverhetőnek kell lenniük. Az öregedésállóság miatt, fontos az oxidációs stabilitás.
Különös figyelmet kell fordítani a fékolajok és a gumielemek kölcsönhatására, még akkor is, ha a ma használatos fékrendszer tömítőanyagok túlnyomórészt szintetikusak.
Az ABS (Anti Blockier System) rendszerek tipikus fékolaja a DOT-5, mivel az alacsony hőmérsékletű viszkozitás értéke nagyon jó, és az esetlegesen bekerülő vizet kémiailag megköti. Az ilyen rendszerű fékekben, a már megjelenő elektronika szabályozott fékerőt fejti ki, igény szerint, amely visszahat a fékolaj igénybevételére.
A fékfolyadék lényegében a glicerinen, a ricinusolajon keresztül, folyamatosan fejlődött, együtt a hatékonyság növelése mellett, amíg eljutott a mai fékrendszerekben alkalmazott fékolaj formulákig.
tovább motorkerékpár-olajok oldalra>>
- szintetikus olaj - - olaj adalék - - olaj viszkozitás - - sebességváltó olaj -
- automataváltó ATF olaj - - a fékolaj - - motorkerékpár-olaj -
- kétütemű motorolaj - - olajcsere - - hidraulika olajok - - traktorolajok -
info.szintetikusolaj@gmail.com